A bárólány és a juhászlegény

1. Szépen legel a kisasszony gulyája, ; A kisasszony maga sétál utána, ; Már messziről kiáltja ja juhásznak, ; Szivem juhász, teridd lë ja subádat. ; ; 2. Nem teríthetem én lë ja subámat, ; Itt a tilos, behajtják a gulyámat, ; Már të arra szívem juhász në gondolj, ; Kiváttya jazt édësanyám, ha mondom. ; ; 3. – Lányom, lányom, lányomnak së mondanak, ; ha jén téged ëgy juhásznak odadlak, ; – Mit bánom én édësanyám, tagadj meg, ; Fáj ja szivem, a juhászé’ hasad meg. ; ; 4. Báró lánya nem juhásznénak való, ; Slingëlt szoknya nem a harmatba való, ; Mërt a juhász éjjel a harmatba jár, ; Nappal pedig a nyája után sétál. ; ; 5. Szendrő végén kifaragták azt a fát, ; Amëlyre ja juhászlegényt akasztják, ; Fújja ja szél gyócs ingét, gyócs gatyáját, ; Nem öleli többé ja szép báró lányt. ; ;