Kulturális örökség
Koncsol László
Magyar örőkség dij
* Deregnyő, 1936. június 1. – / irodalomkritikus, költő, helytörténész, művelődéstörténész ; ; Édesapja ref. lelkipásztor volt. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon kezdte, majd Komáromban érettségizett 1954-ben. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–szlovák szakos tanári oklev...
Olvass tovább
Turczel Lajos
Magyar örőkség dij
Olvass tovább
Csemadok – Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség
Kulturális örökség
A 2019-ben megalakulásának 70. évfordulójához érkező Csemadok mindmáig a Kárpát-medencében élő magyarság legnagyobb kulturális és közművelődési szervezete. A Csemadok eredetileg egy hosszabb elnevezés (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) mozaikszavas formája. Idővel ...
Olvass tovább
Felföldi Dalia Iskola – magyar nemzeti harcművészet
Kulturális örökség
Az örökségvédelem fogalmát a Néprajzi Lexikon így fejti ki: „minden generáció számára a megelőző generációk által felhalmozott kulturális javak összessége.” (NL III., 349.) ; A magyar nép harcos nép, a harc tulajdonképpen népünk egyik ősfoglalkozása, tehát eleve feltételezhető a ...
Olvass tovább
Nepomuki Szent Janos-szobor
Kulturális örökség
A Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia udvarán álló szobor 1783-ban készült. Nepomuki Szent János kőböl készült szobrának alkotóját nem ismerjük. A szobor eredetileg a mai Pozsonyi út mellett folyó patak partján állt.
Olvass tovább
Cházár András életműve, jólészi szülőháza
Épület, építmény
Jólész legismertebb épülete. Valószínűleg a Cházár család építtette a nemesi oklevéllel járó birtokok hasznából, mivel nagyobb mint a többi lakóház. Az egész telek nagyságát kinyomozni ma már elég nehéz, mert a hozzáépült kultúrház is nagy helyet foglal el és a kertek is más port...
Olvass tovább
A szabadidőpark fafaragványai
Épített örökség
A szabadidőparkot az egykori Pásztor-tó helyén önerőből, helyi összefogással hozták létre, s nemcsak homokozó, mászókák és más szabadtéri többfunkciós gyermekjátékok kaptak és kapnak itt helyet, hanem egy nagyobb kapacitású, egyszerre több családnak is kikapcsolódási lehetőséget ...
Olvass tovább
Fábry Zoltán
Magyar örőkség dij
Író, irodalomkritikus, publicista. 1897-ben Stószon született. A rozsnyói evangélikus főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első világháború különböző frontjain harcolt. 1918-ban Budapesten magyar irodalmat hallgatott, ám családi gondjai, illetve tüdőbetegsége miatt tanulm...
Olvass tovább
Mács József
Magyar örőkség dij
Olvass tovább
Pósa Lajos nemzetnevelő szolgálata és Az Én Ujságom gyermeklap
Magyar örőkség dij
Pósa Lajos 1850. április 9-én született a Gömör megyei Radnótban. Apja Pósa Antal gazdaember, anyja Kovács Mária. Károly öccse még gyermekkorában meghalt. Iskolába Nemesradnótban kezdett járni. Mivel kitűnő tanuló volt tanulmányait a Rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumban ...
Olvass tovább